25. Halálos dózis

HAPPY BIRTHDAY JUSTIN BIEBER!!!!!!!! :*

r.

 

- Hűű! – tátottam el a számat, ahogy beléptünk a klubba. Az egész hely nagyon stílusos volt és hangulatos. Üvöltött róla a latin vér szeretete. – Ez nagyon jó. – hajoltam közelebb Zayn-hez, hogy hallja mit mondok. Rám mosolygott és elengedve a kezemet a pulthoz lépett.
- Lepakolunk? – nézett rám Lea. Bólintottam. Kibújtam a kardigánomból és a kezemre terítve követtem Leanat egy asztalhoz. Az egyik szék karfájára terítettem a felsőm és leültem. Csendben szemlélődve néztem körbe. Minden fele emberek, feketék, fehérek egy helyen. Jó volt ezt látni. Ábrándozásomból Zayn szakított ki, aki leült mellém és mindenki elé egy poharat helyezett.
- Ez mi? – szagoltam bele és az édes szag azonnal megcsapott keveredve egy minimális alkohol szinttel.
- Nem tudom. – vont vállat és bele ivott a kólájába. – A pultos srác ajánlotta. Azt mondta ez a hely specialitása. – lerakta a poharát az asztalra és rám mosolygott. Nem ivott alkoholt. Ő vezet. Elmosolyodtam és nyomtam egy puszit az arcára. Kérdőn nézett felém, de csak legyintettem és a többiek felé fordultam, akik megpróbálták túlüvölteni a zenét. Nem igazán sikerült.

- Táncoljunk! – kiáltott fel Leana, azt hiszem az ötödik pohár ismeretlen ital után. Megragadva a kezemet felrántott és elindult velem a táncparkett felé. Mosolyogva hagytam magam és nekem sem kellett sok biztatás. Az alkohol már csörgedezett az ereimben, az adrenalin szintem pedig igen magas szinteken dobolt. A klub tele volt zsúfolásig emberekkel. Levegő és hely híján befurakodtunk középre és egymás mellé simulva táncoltunk egymással szemben.  Everybody in the cha-cha, váltott hirtelen a zene, mi pedig felsikítva emeltük a kezünket a magasba. Csípőmet ide-oda ringatva, kezemet fejem felett tartva táncoltam a zene ritmusára. Szememet behunyva hagytam, hogy a ritmus átjárja az egész testemet és életre keltsen. Valaki hátulról kezeit a derekamra simította és velem együtt mozgott. Mosolyogva fordultam meg, azt várva, hogy Zayn az, de nem ő volt. Hanem egy idegen srác, aki elkapva a kezemet a vállára tette. Meglepődésemben még levegőt is elfelejtettem venni.
- Csak egy tánc. – mosolygott szenvtelenül az idegen.
- Nem lehet. – hebegtem halkan, de a zenétől valószínűleg nem hallotta, csak a számról tudta leolvasni. – Barátom van. – kaptam a fejem abba az irányba, ahol Zayn-ék ültek, de nem láttam sehol.
- Csak egy tánc. – ismételte a srác.
- Nem hallottad, mit mondott? – kérdezte egy ideges hang mögülem. Megpördültem a tengelyem körül és hálásan lélegeztem fel. Harry volt az, igen mérgesen.
- Csak egy ártatlan tánc az egész. – felelte nyugodtan a srác. Nem értett a szóból. Elléptem mellőle, a zene pedig már rég váltott. Megálltam Harry oldalán és összébb húztam magam.
- Nem értesz a szóból? – lépett mellénk Leana. – Barátja van! Nem akar veled táncolni!
- Nyugi. Csak egy táncot akartam. – emelte fel az ismeretlen maga elé a kezeit védekezés képen.
- Hát ne akarj! – vágta rá kapásból Lea. – Megmondta, hogy nem akar táncolni! Most pedig tűnj el! – mutatott el a másik irányba. A srác idegesen végig nézett rajtunk, mindenkin egyesével, de mérlegelve a dolgokat, összehúzott szemöldökkel bólintott és lelépett.
- Húúú. – sóhajtottam fel. – Köszönöm. – néztem rájuk hálásan.
- Szerintem menjünk. – biccentett a fejével Harry a kijárat felé.
- Ne már! – háborodott fel Lea. – Jól érezzük magunkat és még most rég jöttünk. – érvelt. – Elment. Nem okoz több problémát. Azért jöttünk, hogy lazítsunk.  – Harry végig gondolva a dolgokat, bólintott és beállt Lea mellé a táncparkettre, én pedig visszamentem Zayn-hez.
- Minden oké? – nézett rám, miközben leültem.
- Persze. – bólintottam nyugodtan. – Akart velem táncolni egy srác, de Harry megoldotta. – biccentettem a táncoló pár felé.
- Mi? – nézett rám hatalmas szemekkel. Láttam, ahogy izmai megfeszülnek és elönti a düh.
- Ne aggódj. – kezére tettem az enyémet és lágyan elmosolyodtam. – Harry és Leana elintézték. Elment. – néztem rá őszintén. Idegesen rágózva bólintott, majd beleivott az újabb kólájába.

- Azért, jó itthon lenni. – sóhajtottam fel, miközben kikapcsoltam a biztonsági övemet és Zayn felé hajoltam, hogy adjak neki egy búcsúcsókot. Ajkaimat övéire nyomtam és hagytam, hogy elragadjon az élvezet. Kiélveztem minden egyes másodpercét és engedtem, hogy boldog legyek. Nyelve beférkőzött a számba és utat törve magának vad táncra hívta az enyémet. Illata elbódította agyamat, részegítő volt, a csókjával együtt pedig egyenesen halálos dózis Zayn. Kezem már a haját szántotta közelebb húzva magamhoz. Hamarabb ért véget csókunk, mint szerettem volna. Homlokomat az övének döntve próbáltam csillapítani lélegzetemet. – Hű. – ziháltam csukott szemekkel.
- Szerintem is. – mondta fojtott hangon.
- Jobb, ha most megyek. – néztem fel rá kábán. Szemei csillogtak és éreztem, ahogy árad felém a jó kedve.
- Biztos? – nézett rám kihívóan.
- Mire gondol, Mr. Malik? – kérdeztem szemöldökömet felhúzva.